2013. augusztus 5., hétfő

A kettős állampolgárság önpusztító hozadéka: a pártpolitikai választójog!


 
A bálványosi nyári szabadegyetemen Orbán, Semjén és Tőkés egymást licitálta túl a nem létező nemzetpolitika nevében. Óriási sikerként könyvelték el a kettős állampolgárság mellé adott „csökkentett választójogot”, amely hosszú távon csupán a magyar-magyar viszony további rombolására elég. A határon túli magyarság szellemi elitjétől sokkal felelősségteljesebb magatartás lenne elvárható, ha már a budapesti kormány és a parlamenti többség részéről ez nem történt meg. Helyette a Fidesz által generált pártok képviselői egymást túlharsogva kiáltják örömüket az éterbe, hogy végre kifejezhetik pártszimpátiájukat a magyarországi választások kapcsán. Közben elfelejtik azt az apróságot, hogy ez nagyon sok magyarországi embernek elfogadhatatlan, sőt, mindezt továbbgondolva, olcsó politikai propagandával a gyűlöletkeltésig fokozható. Gondoljunk csak az alábbi egyszerű kérdésekre: itt élik-e mindennapjaikat, itt adóznak-e?
 A magyar társadalom - az elit által tudatosan generált módon - olyan mértékben megosztott, hogy politikai kérdésekben az egyik vagy másik oldal felől nincs bocsánat, még egy ismert sportolónak vagy színésznek sem, ha felvállalja politikai álláspontját, sőt jómaga is (tisztelet a kivételnek) saját szakmáján belül a sárdobálás, a gyűlölködés és a kirekesztés hívévé válik. Holott a magyarságnak most igazán összefogásra és együttgondolkodásra lenne szüksége.  
Pártpolitikai kérdéssé nemzetpolitikát ilyen mértékben a rendszerváltás óta nem silányított senki.
Elfeledkezhetünk-e a magyarság szerves részét képező több millió határon túli magyarról a Kárpát-medencében? Természetesen nem! Sem kulturális, sem politikai, sem gazdasági értelemben, mivel ez egyenlő lenne az önpusztítással!
Létezhet-e megoldás? Igen, a Nemzedékek Műhelye kínál egy valóban létező, kompromisszumképes és senkit ki nem rekesztő utat: ez a kétkamarás parlamenti rendszer. Természetesen a határon túli magyarság nem rendelkezne választójoggal az alsóházat érintő politikai választások esetében. A pártérdekeket mellőző felsőházban kapnának képviseleti lehetőséget a határon kívül élő magyarok, amihez még állampolgárságra sincs szükség (ne feledjük el, hogy Szlovákiában és Ukrajnában a második állampolgárság felvétele súlyos következményekkel jár, akármennyire is könnyű a kormány embereinek Budapestről hősködni).
 Miért nem kell választójog vagy állampolgárság? Miért nem jelent plusz költséget a felsőház létrehozása? A válasz egyszerű, mert oda csak a reprezentatív szervezetek képviselői kerülnek be, ehhez viszont nincs szükség költséges választásokra. A reprezentativitás azt is jelenti, hogy a felsőházban helyet foglaló csoportok képviselői fizetést sem kapnak az államtól, hiszen azt saját szervezeteik biztosítják.
Kik is tarthatnának igényt reprezentativitás alapján felsőházi helyre?  Többek között a munkavállalói- és munkaadói érdekképviseleti szervek, az egyházak, a magyarországi kisebbségek és természetesen a határon túli magyarság képviselői. A NeM ezért kéri a határon túli magyarságot, hogy ostoba pártpolitikai játékba ne menjenek bele, helyette kérjék a mindenkori magyar kormánytól a kétkamarás parlamenti rendszer létrehozását, ahol a felsőházban a delegálási joggal rendelkező szervezetek csak olyan embert küldhetnek, aki nem tagja egyetlen pártnak, sem határon innen, sem határon túl.