Nem tudok nem megszólalni
a hír hallatán. Szociális temetés ingyen, abban az esetben, ha mindent a
hozzátartozó végez. Sírhelyet ás, felöltözteti, elbúcsúztatja, még csak az
kellene, hogy otthon egyénileg is el lehessen végezni a hamvasztást. A
felsorakozó alternatíváknak már csak a kormány szabhat végtelen határt!
Előttem van, ahogy
szegény 86 éves Rezső bácsi felesége meghal. Rosszabb esetben se gyermeke, se
unkája. Elmegy az önkormányzathoz, bízva abban, hogy feleségét majd méltó módon
eltemetheti. Ám pénz, segítség helyett ásót, kapát kap, nagyharang nélkül.
Szegény Rezső bácsi, már alig bír járni, nemhogy még gödröt fog ásni…
Valami morbid humor
lehetne, de nem az. Ez a való igazság. Az állam ahelyett, hogy átvállalná a
temetés felét, ha már így is mindent megadóztat, elvesz az emberektől, inkább
„gúnyt” űz a hallottak hozzátartozóiból, és méginkább megnehezíti az amúgy is
nehéz pillanatokat.
Persze régi történelmi
korszakokban, vagy egyes törzsi kultúrákban ez a fajta módszer nem volt
ismeretlen, sőt, valahol él még a mai napig is. Viszont mi egy demokratikusan
berendezett, fejlődő ország vagyunk, ahol ilyen módszereknek nem kellene
léteznie. Nem elég a családnak, hogy elveszítette valamelyik szerettét, temesse
el, ahogy akarja, mert segély nincs!
Dante szavaival élve:
„Az emberélet útjának felén, egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz
utat nem lelém.”
Hát ma valahogy
Magyarország is itt tart…. Ennyi!
