Úgy érzem jogos a kérdés, hiszen a mai modern világunkban sokféle megoldás közül választhatunk A-ból B-be történő eljutásunkhoz. Azt a két lehetőséget vizsgálom, amelyikeket jómagam is használok, és amivel a legtöbb gond van szerintem az országunkban.
A FIDESZ 2009-ben Szijjártó Péter tolmácsolásában azt javasolta az aktuális kormánynak, hogy a benzin az évi jövedéki adóját a literenként 103,5 forintról 87 forintra csökkentsék. Sürgette, hogy ez az intézkedés azonnal történjen meg, mert a magyarországi üzemanyagárak felháborító mértékben emelkedtek. A jelenlegi kormányzás sem tett e terhek csökkentése érdekében. Miből is állnak a magas üzemanyagáraink és ennek az árnak mi is a pontos összetétele?? A mai napon (2013.03.05) a benzin ára: 428 Ft , a dízelé pedig 433 Ft [holtankoljak.hu], Nézzük meg az Europe’s Energy Portal diagramját a magyarországi üzemanyagárak összetételéről, és már láthatjuk is, hogy Magyarországon több mint 50% adó van az üzemanyagon.
Még mindig nagyon sokszor felrakom magamnak a kérdést gépkocsivezetés közben; mégis mit kapok ezért? Talán azt a kiváltságot, hogy autót birtokolhatok? Az árak folyamatos emelkedésének hatására egyre több autós kényszerül letenni járművét, és más alternatív, (pl.: tömegközlekedés) módon megoldani az utazását. Úgy érzem, tényleg lassan kiváltság lesz, ha a család autóval jár, persze ha fenn tudja tartani. A drasztikus áremelkedések, és a válság hatására rengeteg család jutott azonban arra a döntésre, hogy megválnak a családi gépjárműtől.
A fentiekkel párhuzamosan a 2012-es évi felmérések szerint, kiemelkedőek voltunk használtautó vásárlásában, az EU-ban, sőt a csökkenő regisztrációs adó hatására 84 %-al megnőtt autó behozatalunk száma. Ám ha megvizsgáljuk milyen állapotú gépjárművek kerültek az országba, már közel sem ilyen csodálatos a helyzet. Sérült, magas futásteljesítményű fiatal autók, vagy környezetszennyező öreg gépkocsik teszik ki a behozott autók 70 %- át. Vannak még olcsóbb alternatív megoldások, mint a hibrid autók, viszont magas árfekvésük miatt (és állami támogatás hiányában) kevés ember dönt a vásárlásuk mellett. Vagy ott van az LPG gáz; bioetanol üzemanyag. Az LPG esetében 2013. januártól 50 %-kal több jövedéki adót kell fizetnünk ezer literenként. A bioetanol szélesebb körű elterjedését is az adók növelése akadályozta meg. Így már az ilyen alternatív üzemanyagokkal való közlekedéshez szükséges átalakítás, plusz az emelkedő áraik miatt ma csak magas futásteljesítmény[1] mellett történő üzemeltetés esetén nevezhetők gazdaságosnak ezek a gépjárművek.
Lassan mi leszünk Európa „autóbontója”. Rossz állapotú öregedő autókat vezetünk, nem törődve a karbantartással, hiszen az üzemanyag árai és egyéb fenntartáshoz járó kiadások mellett (teljesítményadó, biztosítás, műszaki vizsga) nem engedheti meg magának a gépjárművet birtokló lakosság nagy része. Egy felmérés szerint, a magyar autós társadalom csak végszükség esetén fordul szaksegítséghez, ameddig nincs észrevehető mechanikus probléma – a megkérdezettek elmondása szerint ugyanis nem telik rá.
„Autóbolond” emberként minden gépkocsival összefüggő kiadást pontosan feljegyzek az évek során. A család egy, - már nem fiatal - német középkategóriás autóval rendelkezik. Kiszámoltam, hogy az előző évben 12 ezer Ft-ot költöttünk futóművel kapcsolatos felújításra, és nagyjából minden évben ennyi összeget tesz ki a magyar kátyúhon vérmezeje. Jogosan merülhet fel a kérdés akkor miért tart valaki járművet, ha alapvető fenntartási gondokkal küzd? Száz és száz pro-kontra okot felsorolhatnék, de az igazi választ magam sem tudom.
Miért nem használjuk a tömegközlekedést? Mi éri meg jobban éves szinten, ha legalább ketten járunk gépkocsival munkába, ahelyett, hogy a tömegközlekedési eszközöket vennénk igénybe. Szerintem és a felmérések szerint is, még mindig olcsóbb lenne ez a megoldás, mint az autó.
De mit kapunk a bérletért/menetjegyért? Koszos, zsúfolt, a komfortérzetet figyelembe nem vevő buszokat, vonatokat. Sokat utazom tömegközlekedéssel, de elszomorít a helyzet. A távolsági buszok tekintetében tapasztalataim szerint jobb a helyzet, de a fővárosban egy-egy járatot tekintve elkeserítőek az állapotok.
Az országos vonatközlekedés is sok kivetnivalót hagy maga után. Kilátástalanak találom a tömegközlekedés megújulását. Nem a magas üzemanyagár a megoldás arra, hogy az emberek a tömegközlekedést válasszák, mert lehet, inkább autóznak, mint hogy felüljenek egy buszra vagy vonatra. A jegyárak/ bérletek árai évről évre emelkednek, és lassan már megfizethetetlen mértéket öltenek. Felháborít az a tény, hogy ma Magyarországon egy gyári munkás nettó keresetének 17%-át teszi ki havonta a tömegközlekedési bérlet megvásárlása. Hiszem, hogyha külföldi példák nyomán, komfortos buszokat, vonatokat állítanánk forgalomba, megduplázódhatna a tömegközlekedők száma. Tudom, hogy rengeteg veszteséget okoz a bliccelők száma, de ha a menetjegy és bérletjegy árakat az átlagbérekhez igazítanánk, sokkal több ember igénybe venné a „majdani” igényes szolgáltatást.
Hiszem, hogy Magyarországon lesznek még bérekhez realizált üzemanyag és tömegközlekedés árak, és ezek találkoznak majd a magyar polgárok olcsó, tiszta, és környezettudatos közlekedésre való igényével.
Üdvözlettel:
Egy egyetemista
