Azon gondolkodtam, hogy
az embereknek miért esik nehezére a segítség, az összefogás. Most, amikor
igazán szükség lenne hatalmi összefogásra, mindenki bezárja az ajtaját és
elbújik, de vajon miért?
A rendszerváltás után
azt hittük, jobb lesz, minden megváltozik és egy új Magyarország születik, de a
várva várt csoda nem jött. Helyette partra vetődött az összes probléma, ami
eddig jól el volt rejtve az emberek szeme elől. Kül- és belpolitikai viszályok,
hibák kerültek terítékre és ezek megoldása még nem született meg. Az elsöpört dolgok helyére új kosz került, és
ez így zajlik már hosszú évek óta.
A kormány a társadalom
megszavazott bizalma alapján képviseli, vagy épp képviselnie kellene a nép
szavát, érdekeit. Ehelyett hatalmi játszmák színterévé alakult át, és nem az a
cél, hogy kivezessük az országot nemcsak a gazdasági, de morális válságból is,
hanem az, hogy megmutassuk, hogy képesek vagyunk ellentmondani az Európai Uniónak,
a hatalmi pártoknak és a nép akaratának.
Eszembe jut Ceasar
egyik híres mondása, amely így hangzik: „Cirkuszt és kenyeret a népnek”. Az
utóbbi nem teljesül, ám nap mint nap csak derülni vagy inkább elszörnyedni
tudunk azon mutatványokon, amelyekkel a különböző pártok szórakoztatnak bennünket.
Ahelyett, hogy összefognának és figyelnének az intő jelekre, inkább egymásnak
mutatnak torz tükröt.
Az emberek várnak
továbbra is, de nem egy újabb kecsegtető, ám hamis új pártra, amely, legyőzve
ellenfelét hátradől és megveregeti mellét, mondván, megszűnt a „diktatúra”,
hanem arra várnak, hogy jobb vagy baloldal, kisember vagy épp nagy ember
összefogjon és együtt, közösen tegyenek valamit ezért az országért.
Elég volt a hamis
ígéretekből, az édes, mit sem mondó szavakból! Emberek, pártok, Magyarország!
Ébredjünk fel, fogjunk össze és teremtsünk, legalábbis próbáljuk meg – egy olyan
világot, ahol érdemes élni, amelyben az emberek segítik egymást, nincsenek
ideológiai megkülönböztetések, a gyermekek/fiatalok/felnőttek nem hagyják itt
hazájukat s nem szenvednek a kilátástalanság tüneteitől.
„Nincs
lehetetlen, csak tehetetlen ember!”
