Néhány kérdés a választások előtt?

Sokan, sokfélét írtak, írnak és még fognak is írni a választásokkal kapcsolatban.

Nekem csak néhány kérdés jutott eszembe, amit érdemesnek gondolok feltenni, mielőtt bárkire is szavaznánk.

1. Szüksége van-e az országnak, az itt élő embereknek, állami szintű változásra?
2. Akarjuk és hisszük-e, hogy TÉNYLEG lehet változtatni? (...és merjük-e?)
3. Lesz-e bármiféle változás akkor, ha a mostani ellenzéki összefogás kerül hatalomra?
4. Lesz-e változás, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon?
5. Tényleg csak e kettő lehetőség közül lehet választani?
6. Van-e személy, személyesség a név/párt mögött?
7. Valakire/valamire, vagy valaki ellen történik a szavazás?
8.  „Igazi” választás-e az, amit a „ha ló nincs szamár is jó!” elve vezérel?
9. Adunk-e esélyt a kis pártoknak, embereknek?

Van még kérdés?

Atomvillanás

Arra nem sok szót érdemes vesztegetni, amit ismerősöm Moszkvában élő szülei meséltek…Tele van az ottani sajtó országunkat vonzóvá tenni igyekvő hírekkel. Természetesen azóta, amióta bejelentették Paks 2 atomerőművet.

Azon viszont elgondolkodtam hogyan lehet az, hogy:

1.      Míg Németország az atomerőműveinek bezárásáról döntött, mi újabbat építünk?

2.      A szakértők szerint, nem gazdaságos. Mi újabb atomerőművet építünk?

3.      A szakértők szerint nem biztonságos. Mi újabb atomerőművet építünk?

4.      A világon szinte mindenhol az alternatív energiát helyezik előtérbe. Mi újabb atomerőművet építünk?

5.      Más államokban ilyen esetben már az utcán tiltakoznak a környezetvédők és más civilek, szakemberek. Mi újabb atomerőművet építünk. (Hol vannak azok, – persze nem csak azok – akik Bős-Nagymaros vízi erőmű ellen stb. tiltakoztak??)

6.      Felelősen gondolkozik-e az az ember, aki úgy vesz fel hitelt a mai világban, hogy tudja előre, az, amire felveszi nem fog kifizetődni és a felvett hitelt gyermekei, unokái sem biztos, hogy ki tudják fizetni?

7.      Mindent lenyelünk?

Egy fecske, nem csinál nyarat, de vajon négy?

Az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt megállapodott a közös listáról, az egyéni jelöltekről és a közös miniszterelnök személyéről. Segítség nélkül egy ember nem tud nagy eredményeket elérni, így összeálltak. Ám jogosan feltehetjük a kérdést, hogy ez a négyes fogat egymást segítve mit fog elérni?

 

Ők négyen azok, akik szembe kívánnak szállni e „diktatórikus” hatalommal.  Mindegyiküknek megvan a maga múltja, próbálkozásai, eredményei és bukásai. Eddig egymás ellenségei voltak, most úgy döntöttek, hogy összeállnak és megpróbálják a lehetetlent. Nem tudom, ki hogy van vele, de én eléggé szkeptikus vagyok velük szemben.

Mind a négyen más politikai nézeteket, ideológiát vallanak, lesz-e azonban elég idejük arra, hogy összehangolják politikai programjaikat? Valóban félre tudják majd tenni az ellentéteket? Bizalom, együttműködés, hitelesség, felelősség. Ez szükséges ahhoz, hogy a mostani kormányt képesek legyenek megbuktatni. Vajon megvan-e bennük mindez? Tényleg úgy gondolják, hogy ők négyen elhozzák a változást?

Én nem hiszek az ő hitelességükben. Nem hiszek abban, hogy a közös munka érdek nélküli és valóban azért hivatottak összeállni, hogy elhozzák az igazságot. Abban sem hiszek, hogy ha így is lenne, vajon ez a koalíció hosszú távon életképes maradna-e, mert mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a hatalom mit tesz az emberrel. Ehhez elég csak mostani kormányfőnkre gondolni.

Ahhoz, hogy új Magyarországot építsünk és egy biztos jövő felé haladjunk, szükség van a korrupció kizárására, a szabadság korlátozásának feloldására, a demokrácia valódi tartalmának megjelenítésére, az egyenlőség elvének betartására. Erre egyik mostani párt sem képes.

Ahhoz, hogy valami új legyen, valaminek meg kell szűnnie – hangzik a mondás Én azt gondolom, hogy Magyarország csak akkor állhat fel mind a morális, mind a gazdasági válságból, ha szakítunk minden eddigi politikai hatalommal, és olyan irányt veszünk célba, amely egy teljesen új paradigmaváltást eredményez.

A NeM ezt képviseli. Teljes mértékben ideológiai kötöttségektől mentes. Céljuk a szociális tradicionalizmus megteremtése, amelyen a politika kopernikuszi fordulatát értik. Azt vallják, hogy a politikai ideológiák kiiktatásával a társadalmi szolidaritás megteremtését érhetik el, miközben az emberi méltóságot szem előtt tartják. Programjukat antipártként valósítják meg, nem törekednek költséges szervezeti rendszer kiépítésére. Műhelyük nem a párttagságra, hanem a cselekvő és gondolkodó emberekre és közösségekre épít.  Ez kell Magyarországnak!

 

Kezdjük el együtt, újra!

“Az emberélet útjának felén egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém”

“Az emberélet útjának felén egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém”

( Dante: Isteni színjáték)

 

Dante gondolatai jutnak eszembe, ha az elmúlt éveket nézem politikai szempontból.  Elevenítsük fel, miről is van szó a műben.  A költő egy sötét erdőben eltéved, és amikor igyekezne feljutni a napos magaslatra, különféle vadállatok támadják meg. A gyönyör és az irigység párduca, a gőg és az erőszak dühös oroszlánja, és a féktelen kapzsiság mindig éhes nőstényfarkasa veszi körbe őt. Ekkor feltűnik Vergilius, aki az értelem és az erkölcsi tisztaság hőse, és megpróbál bátorságot önteni Dantéba. A jó hír, hogy van olyan út, amely kijut az erdőből, a rossz azonban az, hogy ez a poklon keresztül vezet.

Magyarország hasonló helyzetben van, csak az a nagy probléma, hogy nincs olyan igaz ember, aki kijuttatná a sötét erdőből, mert a vadállatok nem engedik, és amennyire csak lehet, még mélyebbre viszik, hogy a fényt se lássa a sötétségen túl. Útközben persze elhintenek sok ígéretet, ajándékot, hogy ne fogjon senki gyanút. Akad, aki jól jár, de sajnos a többség tovább süllyed a kilátástalanság útvesztőjébe.

A 2014-es év nagyon fontos évnek ígérkezik, mert most újra van lehetőségünk dönteni, hogy ki lesz a mi Vergiliusunk. Be kell látnunk, hogy a sok ígéret és törvény mögött hamis szavak állnak. A mostani rezsim nem kivezet minket a sötétségből, hanem mélyebbre taszít. Azok persze jól járnak, akik mögéjük álltak vagy épp erre készülnek, de lássuk be, nem lett kolbászból a kerítés. A tervek, intézkedések is csak arra jók, hogy látszólag betömjék a lyukakat, de társadalmi igazságosságról szó sincs. Itt a vadállatok járnak csupán jól. A korrupció, a lopás, a hazugságok tárháza kifogyhatatlanná vált. Miközben azon dolgoznak, hogy elrejtsék a valóságot, megszűntetik a demokráciát, a szabadságot és tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenséget. Nincs középosztály, megszűnt. Dönthetünk, hogy alulra vagy felülre megyünk.

2014-ben újra dönthetünk, hogy a sötét erdőben bolyongunk tovább, vagy végre megkeressük Vergiliust és harcolunk országunkért, a szabadságért, az egyenlőségért és a demokráciáért.

 

Fogjunk össze!