2013. július 17., szerda

Utópia?! Avagy, ki, mit hisz…


Több alkalommal beszéltünk, beszélünk személyesen emberekkel. Egyre több hír kering rólunk neten, sajtóban, médiában.

A reakciók, - miután elmondtuk a gondolatainkat, - legtöbbször hasonlóak. „Utópisztikus”, „lehetetlen”, „kivitelezhetetlen”, „sokan mondtak már ilyeneket”… és ehhez hasonló megjegyzésekkel, kommentekkel találkozunk.

Aztán amikor lehetőség adódik arra, hogy részletesen kifejtsük gondolatainkat, elkezdenek hinni az emberek! Nem bennünk; magukban.

Mert a lényeg, hogy nem pártokban, személyekben kell (elsősorban) hinni a politikai életben! Hanem az embereknek abban, hogy saját maguk tölthetik meg tartalommal mindennapjaikat és a politikai palettát is.

Nem kell elhinni a programunkat; lehet utópisztikusnak, lehetetlennek, kivitelezhetetlennek nevezni! Fel lehet adni a reményt, hogy van lehetőség tisztességesen létezni…,

 

„… és olyan érzésünk támad, hogy sakkfigurák vagyunk egy világméretű játszmában, nem törődhetünk bele, hogy ide-oda tologassanak bennünket a táblán. Könnyen cinikusakká válhatnánk. Arra a meggyőződésre juthatnánk, hogy nincs igazság, a pártatlanság csak fikció, a valóság nem létezik, minden megfigyelés mélységesen elfogult, minden elmélet politikai előítéletekre támaszkodik. Mindezek a kétségek félig-meddig indokoltak. Jobb, ha óvakodunk azoktól, akik azt magyarázzák nekünk, hogy megtalálták az igazságot, a helyes utat, a végső célt. Ám ha nem hisszük, hogy az igazság, a helyes irány és cél meglelhető, vagy legalábbis érdemes törekednünk feléje, akkor életünk nagyjából értelmét veszti.” (Alan Macfarlane)

Szóval lehet azt hinni, hogy csak a mostani politikai elit lehet az alternatíva. Lehet abban is hinni, hogy nem érdemes hinni senkiben és senkinek; és otthon lehet maradni a választáson.

De ezek ellenkezője is létezik! Ez is egyfajta választás! Hiszek és cselekszem. Vagy…?

2013. július 9., kedd

Nemzeti Dohánybolt


„- Képzeljétek, apukámtól egy hatalmas nagy ajándékot kaptam születésnapomra.
- Mit?- kérdezték Gergő barátai.
- Két darab boltot.
- Milyen boltot?
- Nemzeti Dohányboltot!
- Hogy-hogy? Ez ilyen egyszerű?
- Igen, nekünk ilyen egyszerű……” (anekdota)


Július elseje nem csupán a Semmelweis-  vagy a Köztisztviselői Napról lesz emlékezetes mostantól. Ettől a naptól ugyanis újabb nemzeti értékkel bővült kishazánk. Megnyíltak a Nemzeti Dohányboltok, vagyis majdnem mindegyik.

Ez egy történelmi nap minden dohányos számára. A rendszer teljessége még egy-két hetet várat magára, de egy biztos, innentől kezdve csak ilyen jellegű boltokban vásárolhatunk majd dohányárut. Igaz 10%-kal drágábban, de olyan cigaretta-márkákhoz is hozzá lehet majd jutni, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Minden álom valóra vált! Vagy mégsem?

Nemzeti Dohányboltjainkra (milyen szép és találó elnevezés!) természetesen tisztességes úton lehetett pályázni, legalább is bízunk benne, hogy így volt. Ám arra a mai napig nem kapni választ, hogyan lehet az, hogy míg egyesek két-három boltot is nyertek, addig mások elveszítették egyetlen bevételi forrásukat, a saját trafikjukat.

Ami pedig azt jelenti, hogy a korábbi 40-42 ezer bolt helyett legfeljebb 5300 helyen juthatunk majd dohányáruhoz. És mi lesz azokkal, akik nem nyertek? Hát arról nem szól a fáma. Minek is törődne velük a kormány, ha a saját család jól járt?

A Nemzeti Dohánybolt, leszámítva ezeket a hibákat, mégiscsak hungarikum. Persze megvannak a maga szabályai, kötelezettségei, aminek eleget kell tennie.  A kirakatnak patyolat-tisztának kell lennie, semmi sem kerülhet ki rá, ami dohánytermékhez kapcsolódik, ezt a törvény szigorúan tiltja. Csak a 18-as karika, a felirat, és a nyitvatartás ideje, ami engedett. Ám azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az új boltok védik egészségünket, ugyanis belül, jól láthatóan, tartós táblára, kontrasztos háttérben magyarul ki kell írni: „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”, vagy: „A dohányzás halált okozhat! Egészségmegőrzés mindenek felett!

Az értékek tárháza kifogyhatatlan. Hiszen a bolt óvja és védi a 18 év alatti személyeket, megakadályozván káros szenvedélyük kialakulását. Teszik mindezt úgy, hogy szinte majdnem minden iskola, óvoda mellett nyílik egy ilyen dohánybolt. Biztos, ami biztos. Furcsa, de lehet, hogy épp a fordított pszichológiát felhasználva, majd elrettennek a mai fiatalok a dohányzástól és talán eszükbe sem juttatja a cigarettát.

Nemzeti Dohányboltunkat a kormány szülte, az ő irányítása alatt érvényesül. Ember legyen, aki érti a logikáját, eszméjét ennek az újabb akciónak. A legfontosabb, hogy ők és barátaik jól jártak, a többiek meg majd csak kezdenek valamit magukkal. Hiszen Magyarország eszmei tárháza kifogyhatatlan.